Történt ugyanis, hogy az Árkádban cicifixet vettem -igen, direkt nem melltartót írok, mert úgy nem szeretem... már a neve is azt sugallja, hogy a benne lakozó testrész holmi félig üres tejeszacskóra hajaz-, és a zsákmánnyal csak úgy bóklásztunk még.
Aztán meg láttam őt.
Fiatal lány volt, arcán 5 kilónyi vakolat, a ruháját az útszélén szolgáló lányok is megirigyelhették volna.
Testhez álló miniruhában feszített, ami elől (is) alig takarta az ágyékát.
"Szépsége" teljes tudatában hangosan, feltűnően vihogott a vele együtt levő lánnyal. (aki külsőre nem sokban különbözött tőle)
Ahogy elhaladt mellettünk, muszáj volt a fejemet utána fordítani.
És akkor megláttam...
Hátul a ruhája majd derékig fel volt csúszva. De tényleg!
És mivel nem atombugyit hordott hanem tangát, így az egész feneke kint virított.
Egyszerűen nem bírtam ki, annyira röhögnöm kellett.
 |
| kb. ilyen látvány volt |
Velem együtt az egész pláza is.
Szerencséjére már este 8 óra közeledett, és már nem voltak olyan sokan, akik e látvánnyal alapozták meg az este jó hangulatát...:))
(és bocsi, de még ma is jót vihogok, ha eszembe jut)
.jpg)
1 megjegyzés:
:-)
Megjegyzés küldése