... női huncutságok... magamról, a világról...

2011. augusztus 15.

A


Az előző postban írtam a saját kezüleg készített ajakbalzsamomról.
Azóta napi szinten használom, és a bolti "ajakápolókkal" ellentétben ez valóban teljesíti a feladatát!
Napi kétszeri használat bőven elegendő az én (sajnos) kiszáradásra hajlamos számon.
Íze nincs, de régen is csak az íztelen ápolókat vettem meg.
És tulajdonképpen milyen lett?
Narancsos-csokis-mézes-kakaóvajas-olivaolajos-méhviaszos.
Azaz szuper...:))
Előtte áttanulmányoztam más ajakbalzsamos recepteket, de ez most az én variációm.


Valahogy így készült:
- gőz fölött megolvasztottam egy hőálló mérőpohárban kb. 2 kiskanál méhviaszt
- ezután ugyanennyi kakaóvajat adtam hozzá
- egy pici csücsök 90%-os étcsokit
- 1 kiskanál olivaolajat
ezeket szépen összeolvasztottam, majd egy (ikeás) tejhabosítóval jól összekevertem.
A végén tettem bele egy pici mézet, és 2 csepp narancs illóolajat, amivel szintén alaposan elkevertem.
Ezután nagyon gyorsan kellett az előre jól kimosott, és odakészített ajakápolós tubusba önteni, mert hamar szilárdul.
Aztán pár percre betettem állítva a mélyhűtőbe.
Ennyi...


Akit érdekel, annak mondom:
- azért kiskanalat írtam, mert ez nagyobb volt mint egy kávéskanál, de kisebb, mint egy teáskanál
- ez egy  Labelló tubus mennyiség
- grammot sajnos nem tudok mondani, mert még nem volt grammot mérő mérlegem /már van:))
- bármilyen régi, otthon kallódó ajakápolós tubus jó, csak ki kell mosni nagyon

A színe nem ilyen sötét, inkább egy egészséges bőrszínhez hasonlít.
Én egy ősi avonos tubust használtam, mert erről csak le kellett vágni a a címkét és semleges lett a tartó.

Konklúzió:
rohadt nehéz volt elmosni a kis üveg mérőpoharamat...;)

Most pedig az új körömvirágos krémemet tesztelem...:)))
Majd tudósítok róla is.

Nincsenek megjegyzések: