... női huncutságok... magamról, a világról...

2011. október 20.

66


66 nap múlva karácsony...
Az üzletek polcain lassan megjelennek (némelyikben már most is láttam) a karácsonyi dekorációk, az emberek gyomra pedig idegesen húzódik össze a rájuk váró feladatokra.
Legyen az az ajándékok kitalálása, a ingerült tömegben való lökdösődés, és az otthoni készülődés.
De muszáj ennek így lennie?
Neeeem!!!
Én már évek óta nem vagyok hajlandó így várni a karácsonyt.
Én nem akarok kapkodni -azt úgyis kell a munkahelyen-, és nem akarom, hogy drágábbnál drágább ajándékokkal licitáljak akárkivel is a családban.
És ha ezt valaki nem érti meg, az így járt.
A családom pedig ezt a nyugalmat, meghittséget, ráérősséget szereti....

Ti hogy szoktátok?
Mindent előre elterveztek, vagy inkább csak az utolsó pár hétben készültök?

2 megjegyzés:

Medora írta...

Régebben, amíg a Kamasz még Kicsi néven futott nálunk is óriási készülődés meg ajándékdugdosás folyt, ma már együtt csinálunk mindent (na jó, az ablakmosást csak én) és nagyon élvezzük ezt a lassú tempót.

Judit írta...

Medora, szeretettel köszöntelek nálam!:))

Nálunk is azóta lassult a tempó, mióta nagyok a gyerekek. /18 és 24 évesek/ Most már ők is segítenek mindenben, ahogy idejük engedi.
Nálunk a karácsonyfát is pár nappal előbb díszítjük fel, mert nálam előfordul, hogy szenteste napján is dolgozom.
Örülök, hogy nem csak mi léptünk ki a "kötelező" őrületből...
...és mennyivel jobb így!!